A provokáció szó hallatán legtöbbünknek negatív asszociációk villódznak az agyában. A provokálás azonban megfelelő mederbe terelve (és hozzáértő szakember kezébe adva) a lelki gyógyulás, a problémamegoldás szolgálatába is állítható.
A gyógyító provokálás története
A provokatív terápia módszere Frank Farrelly nevéhez köthető és létrejötte – némi túlzással persze – egy türelmetlenül odavetett mondatnak köszönhető.
Farrelly az 1960-as években szociális munkásként dolgozott Carl Rogers mellett a madisoni Mendota (USA) pszichiátriai osztályán, ahol Rogers kliensközpontú terápiás módszerét alkalmazta hospitalizált pszichotikus betegek kezelésében.
Azt tapasztalta, hogy bizonyos páciensek állapota alig vagy semmit nem javul. Az egyik skizofrén férfinél a másfél éve tartó terápiás kezelés után sem tapasztalt változást, így azt mondta neki: „Ön itt fog megöregedni ebben a kórházban, nekem kell majd öregségében pelenkázni és cumiztatni, mint egy csecsemőt, semmi reménye a gyógyulásra!” A páciens erre felpattant, hogy: „de, igenis, meg fogok gyógyulni!”
Ettől a ponttól kezdve kísérletezett a provokáció különböző formáival ennél a páciensnél és az eredmény áttörést hozott: a férfi hat terápiás ülés után gyógyultan elhagyhatta az intézményt.
Farrelly ezután tudatosan kísérletezett és használta a provokatív terápiának elnevezett módszert, mely pár év alatt komplett rendszerré állt össze. A módszertant 1974-ben megjelent könyvében, a Provocative Therapy-ban foglalta össze.
A „gyógyító provokálást” hazánkba Snír Péter, a Wiesner & Snír Academy and Consulting társalapítója hozta be. A módszertant egyenesen Noni Höfnertől, Frank Farrelly tanítványától sajátította el.
Kiugrasztani a nyulat a bokorból
Elsőre kissé paradoxonnak tűnhet, hogy a terapeuta provokál, a fájó pontokat piszkálja, kifigurázza a fejlődést akadályozó hiedelmeket, s ezzel a javulást, gyógyulást akarja. Hogy is van ez?
Életünk során különféle traumák, problémák hatására megrekedünk negatív viselkedési formákban, élethelyzetekben, szerepekben. Szakemberek egybefüggő véleménye szerint, ha ez az elakadás boldogtalanná, frusztrálttá tesz, vagy akár a lelki tünet szomatizálódik, egyértelműen segítségre szorulunk.
Innen egy kiút van: eltávolodni és felülről ránézni a helyzetre.
„A provokatív coach pont ebben segít: addig lő a bokorra, míg ki nem ugrik a nyúl onnan. – magyarázza Snír Péter. Szeretetteljesen karikírozza a másik boldogságát akadályozó hiedelemrendszerét, világnézetét, provokatív állításaival felkavarja az állóvizet, hogy új dolgok kerülhessenek a felszínre.“
Azáltal ugyanis, hogy eltúlzott kijelentések formájában szembesít, abszurddá teszi a problémás helyzetet és hatékonyan oldja a blokkokat. Az ellenállást a megfelelő irányba kell terelni, hiszen a magunk ellen fordított ellenállás akadályozza a fejlődést.
„Az ügyfél félelméből fakadó viselkedést lekicsinylem vagy felnagyítom, mire ő valószínűleg elkezd tiltakozni és fokozatosan leválasztja magát az őt aggasztó dologról. A páciens problémájával összefüggő gondolkodási rendszerét zavarom össze. Nem kész megoldást kínálok neki például arra nézve, hogy a félelmét hogyan kezelje, hanem a provokálás segítségével felrázom, kimozdítom beragadt helyzetéből, s a megoldást ő maga fogja megtalálni. Mert hiszek abban, hogy mindenkinek megvan az erőforrása és képessége a változásra. És a felelőssége is.”
A provokatív coach kérdések helyett kijelentésekkel dolgozik
Ha a 80-as években egy páciens gyakran elnevette magát terápia közben, a neurózis diagnózisa szinte biztosan felkerült a kartonjára. A beszélgetés előre lebetonozott stratégia mentén és fel-alá rendelt szereposztás szerint zajlott: a távolságot megtartó, jegyzetelő pszichológus kérdezett, hosszan hallgatott és látványosan empatizált a beteggel.
A provokatív coach kijelentésekkel dolgozik, a kérdésekre ugyanis kitérő vagy már sokszor elismételt, beszűkült választ lehet adni, ám az állítások azonnali reakciót váltanak ki, ami felgyorsítja a gyógyulási folyamatot. A reakcióból a szakember azonnal láthatja, melyek azok a pontok, amelyeken dolgoznia kell.
Az eszköztár másik fontos eleme a humor
A humor oldja a feszültséget, mindamellett lazítja a légkört és segít a blokkok feloldásában.
„Felnagyítom és humorba ágyazva kicifrázom az ügyfél problémáit, amin eleinte kényszeredetten, majd idővel teljesen őszintén ő maga is nevetni fog. Felszabadítom, hisz nem lehet egyszerre nevetni és aggódni, szomorkodni is.” – teszi hozzá Snír Péter.
Beemelnéd az eszköztáradba coachként, pszichológusként vagy trénerként a szeretetteljes provokáció és a humor erejét?
A Wiesner & Snír Academy and Consulting PROVOKATÍV STÍLUS ÉS COACHING kétnapos alapképzésének 2023-ban utolsó időpontja: december 15-16.
Minden részletet megtalálsz itt: https://wiesnersnir.hu/provokativ-coaching/
