Szi Zsolt az Aktív Tréning Magyarország Kft. egyik trénere. Zsolttal a Tréner, Moderátor, és Facilitátor képzésen megélt tapasztalatairól, fejlődéséről és az Érzelmi és társas intelligencia – csoportdinamikai tréning önismereti útjáról beszélgettünk.
Amikor a Tréner, Moderátor és Facilitátor képzésre jelentkeztél, te már gyakorló tréner voltál. Miért kezdted el ezt a képzést? Mit vártál tőle?
Szerintem ez a szakma olyan, amit folyamatosan kell tanulni és fejlődni benne. Korábban nem igazán találtam ilyen, kifejezetten trénereknek, facilitátoroknak szervezett képzéseket, ezért nagyon megörültem, mikor rátaláltam Péterék hirdetésére.
Nem voltak elvárásaim a képzéssel kapcsolatban, „csak” annyi, hogy segítsen elég jó trénerré válni. Elmondhatom, hogy nagyon sokat kaptam. Megerősített sok eddig használt módszerben és eszközben, mint a tapasztalati tanulás univerzalitása és hatékonysága, ami az egész tréneri folyamat lényege. Ugyanakkor új eszközöket is kaptam, amikkel még hatékonyabb lehetek. A tréner képzésen megtapasztaltam, a tréner szakma különböző rétegeit, aminek hatására komplexebb attitűddel tudom rendszerben látni a tréneri folyamatokat.
Milyen különböző rétegei vannak a tréneri munkának?
Már maga a képzés is nagyon sokféle irányból és különböző szempontok szerint közelítette meg a tréner szerepet. A képzés része a csoportdinamikai tréning, a szupervízió, a gyakorlat, amikben csoportként is sokat forrongtunk, erős dinamikákkal éltünk. Sok konfliktust és tanulságos szituációt szült közöttünk ez a több irányból is megközelített képzés, mivel egyszerre voltunk jelen résztvevőként és szakemberként is.
Ennek az összetett képzési formának köszönhetően egy sokkal erősebb önreflexiós képesség alakult ki bennem. Jobban rálátok a belső folyamataimra, ahogy én működök és hatással vagyok egy csoportban trénerként. Megértettem, hogy a felszínen ugyan azzal a design-nal (tréning íve, témája, aminek a kibontásához és a résztvevők beleilleszkedéséhez időt kell hagyni) dolgozó tréningek miért zárulnak különböző csoportokban másképpen. Egy tréneri folyamat olyan, mint egy hagyma. Különböző rétegei vannak, amik más és más szinten hatnak a tréning folyamataira. Megtanultam a csoportokra jellemző, és a felszín alatt zajló különböző jelenségeket is felismerni, például észre venni a konfliktusokat, és a különféle csoportdinamikai jelenségeket. Elmélyülhettem a saját és a többi résztvevő önismereti munkájában, és tanulságos volt a csoport rám gyakorolt hatása, és az én hatásom is a csoportra. Ezek mind olyan rétegek, amik befolyásolják, hogy az adott tréning mennyire hatékony, vagy azt, hogy milyen szájízzel távoznak a résztvevők.
Mi volt az a tanulságos szituáció a tréner képzés során, amik segítettek felismerni ezeknek a különböző rétegeknek a mozgató erejét?
Volt egy szituáció, amiben nem a különböző rétegek felismerése volt számomra a legnagyobb tanulság, hanem abban erősített meg, hogy egy tréning szituációban tényleg minden ugyan úgy történik, mint a való életben. Bár ennek ellenkezőjéről szinte minden tréningen megpróbálnak meggyőzni a résztvevők olyan mondatokkal, mint: „Itt most nem megy, de a munkámban ezt nagyon jól tudom alkalmazni”
A képzésen vannak tréning helyzetek, amiket egymással is gyakorlunk. Egyik ilyen alkalommal, amikor én voltam tréneri szerepben, a csoportot belevittem egy játszma szituációba, mert szerettem volna, hogy megtapasztalják és tudatosítsák, hogy milyen könnyen „partnerei” leszünk a játszma indítójának, a való életben. Szinte mindenki belesétált a csapdába. Miután vége lett a gyakorlatnak, elmondtam, hogy ez egy általam előre eltervezett konfliktus volt, és szándékosan tereltem a csoportot ebbe a játszma helyzetbe, ami nagyon intenzív érzelmeket váltott ki a csoportból. De ami engem is meglepett, az az volt, hogy napokkal később is erős érzelmi töltettel beszéltek erről a gyakorlatról a többiek. Erősen hatott ez az önérzetükre, mégis nagyon szépen rávilágított arra, hogy még szakemberként sem tudjuk mindig észlelni és levetkőzni a rögzült, olykor hibás automatizmusainkat.
A csoportdinamikai tréning mit adott a tréneri munkádhoz?
Ahogy már fentebb, a csoportok különböző rétegeinek, és jelenségeinél említettem a csoportdinamikai tréning elsősorban az önismeretemet fejlesztette. Én a tréning előtt nehezen beszéltem az érzéseimről. Nehezen tudtam elkülöníteni egy konfliktus során, hogy az kiről is szól. Rólam? Vagy a másikról? A tréningen megértettem ezeket a folyamatokat. Rájöttem, hogy egy konfliktus, amiben kimondjuk az érzéseinket személyeskedés nélkül ott és akkor, az nem minősít sem engem sem a másik felet. Az egy szituáció, amiben különböző oldalról látunk valamit. A családomban zárkózott, leginkább elkerülő konfliktuskezelést tanultam meg, amik soha nem a lényegről és még kevésbé az érzések megfogalmazásáról szóltak.
A tréningen például egy megnyilvánulásom után két lány a T-csoportban elsírta magát. Bár racionálisan végig gondolva tudtam, hogy semmi rosszat nem mondtam, nagyon rossz érzés fogott el, mert nem akartam megbántani őket, de nem értettem a reakciójukat. Ez a szituáció egyrészt arra világított rá, hogy bár az én reakcióm váltotta ki a lányokból a sírást, de ez az egész nem rólam, hanem róluk szólt, amikor tudat alatti rossz érzések, emlékek kerültek a felszínre bennük. Másrészt a tréningen megtanultam benne maradni egy számomra kellemetlen érzelmi szituációban és nem elmenekülni belőle.
Könnyebben kezeled a csoportdinamikai tréning óta a konfliktusokat trénerként?
Fontosnak tartom, hogy trénerként bírnom kell azt a nyomást, amit két csoporttag konfliktusa generál. Nem kell nekem azonnal közbelépnem és mindenáron a békére törekednem. Hagynom kell, hogy a résztvevők egymás között megtanulják kezelni a konfliktusaikat, amit a csoportdinamikai tréning óta könnyebben kezelek.
Ugyanakkor többször tapasztaltam egy-egy tréningen, hárítást, tagadást, panaszkodást, amikor megpróbáltam bevinni a csoportdinamikai tréningen megtanult őszinte visszajelzést és kommunikációt. Van egy olyan mondás, hogy: „Őszintén az Ő szintjén”. Nem könnyű megtalálnom azt az egyensúlyt, hogy őszintén adjak visszajelzést a résztvevőknek, és ne azt a hatást érjem el, hogy teljesen lezárnak tőle. Ezzel még dolgoznom kell magamban is.
Ajánlanád ezt a tréninget másnak?
Igen, azt gondolom, mindenkinek jót tesz egy ilyen őszinte tükör önmagáról. A tréner szakmában pedig különösen hasznosnak tartom, hiszen csoportokkal dolgozunk együtt. Trénerként, moderátorként és facilitátorként is ismernünk kell a saját működésünket, másokra gyakorolt hatásunkat, és a csoportfolyamatok felszín alatt zajló dinamikáit. A csoportdinamikai tréning pedig nagyon jó terep arra, hogy minderre rálássunk és gyakoroljuk.
Tudj meg még többet a 2018. február 16-án, Budapesten induló Tréner, Moderátor és Facilitátor Képzésünkről, vagy az Érzelmi és Társas intelligencia tréningünkről.
Szakács Anna
programszervező, coach, viselkedéselemző