Képzési és fejlesztési koncepciónk
Erősségünk a társas és csoport-kompetenciák hatékony fejlesztése. Kimozdítunk a megszokott helyzetekből, ezzel a tartós, valódi változást célozzuk. Mindezt döntően két nagy módszertan, a csoportdinamikai tréning és a provokatív coaching segítségével érjük el, melyeknek nemcsak képviselői, de hazai bevezetői is vagyunk.
Ismerd meg módszereinket!
A csoportdinamikai tréningmódszer
Az alkalmazott csoportdinamika egyszerre módszer, elmélet és kutatás, sokféle egyéni és csoportszintű eredménnyel, melyek mind az aktív részvételre, az extrém önismeretre, az önmagunkkal való szembenézésre épülnek.
Hagyományai az 1940-es évekig nyúlnak vissza. Ekkor kezdett el foglalkozni a kiscsoportokban tapasztalható folyamatok jobb megértésével Kurt Lewin amerikai-német szociálpszichológus (1890-1947). Az általa kidolgozott csoportdinamikai módszertant máig a leghatékonyabbnak tartják, őt pedig a szociálpszichológia egyik meghatározó alakjának.
A csoportdinamika komoly sikertörténet lett – Európában például a német Audi, a Daimler AG, a Bayerische Landesbank, a Német Vöröskereszt vagy a svájci Swiss Business School is elküldte ilyen tréningre vezetőit.
A Kurt Lewin-féle, eredeti csoportdinamikai módszer meghonosítója és egyedüli képviselője Magyarországon a Wiesner & Snír Academy and Consulting.
Az alapítók, Snír Péter és Wiesner Edina ( 2009 óta vezetnek csoportdinamikai tréningeket. Mindketten Németországban, a több mint 50 éves múltra visszatekintő Német Csoportdinamikai és Szervezetdinamikai Egyesületnél (DGGO) sajátították el a módszert, ahol nem az elvégzett óraszám, hanem a kompetenciák elérése (1000+ óra) után szerezhető meg a végzettség.
Milyen eredményeket érhetsz el a csoportdinamikai módszerrel?
- jobb kommunikáció és kooperáció (ami a tréningen történik: saját magunk és mások észlelésének kifejlesztése, a kapcsolatteremtő, együttműködő képesség fejlesztése)
- a konfliktusokkal való sikeres szembenézés (ami a tréningen történik: konfliktusmegoldó készség gyakorlása valós helyzetekben, a csoportfolyamatok megértése és érzelmi nyomon követése),
- az önértékelés erősítése (ami a tréningen történik: jelen idejű visszajelzések a trénertől és a résztvevőktől).
Visszajelzést kapsz a viselkedésedről
A csoportdinamikai tréningek középpontjában a résztvevők közötti interakciók állnak az “itt és most”-ban. Találkozhatsz a saját viselkedésedről és mások viselkedéséről alkotott feltételezésekkel, megtanulhatod önmagadat és másokat is reálisan észlelni. Ennek eredményeként változik a viselkedésed is. A változást a feedback (visszajelzés) segítségével érjük el, mely a csoportdinamikai tréning alapvető eszköze.
“A tréner abban segít, hogy a visszajelzés üzenete úgy menjen át a másik félhez, hogy a kapcsolat tisztázódjon, minősége javuljon, és ne romboló hatású legyen, mint ahogy az a hétköznapokban gyakran előfordul. Így alakulhat ki konstruktív visszajelzési kultúra. Az ilyen visszajelzés nagyon erős tükörtartás, ami általában viselkedésmódosításra ösztönöz.” – Snír Péter, a Wiesner & Snír Academy and Consulting társalapítója.
Miért 5 napos az ideális csoportdinamikai tréning?
Extrém önismeretet adó csoportdinamikai tréningjeink nem véletlenül 5 naposak. A lényeges dolgok a tréningen látható történéseken túl, a “felszín” alatt történnek, olyan ez, akár egy jéghegy. A csoport- és szervezeti folyamatokat befolyásoló tényezők is a „vízfelszín alatt” hatnak. Németországban évtizedekig vizsgáltak különböző jellegű csoportdinamikai tréningeket, és ezekből a tapasztalatokból kristályosodott ki az 5 nap, mint minimális időkeret, melyben a kitűzött tanulás, a pszichoszociális változás valóra válhat.
A provokatív coaching
A saját önromboló mechanizmusokat a változás elősegítésére használó provokatív coaching több évtizedes klinikai tapasztalat nyomán jött létre Amerikában az 1960-as években, és paradigmaváltást eredményezett az addigi terápiákhoz képest.
A provokatív coaching hátterében a provokatív terápia áll, amely a hagyományostól eltérő utat kínál a kliensek számára, de kihívást állít a terapeuta elé is. Felül kell vizsgálnia a saját feltételezéseit a terápiás patthelyzetekről épp úgy, mint az emberben rejlő változás lehetőségeiről.
A módszer eredete
Frank Farrelly terapeutára (1931-2013), a módszer amerikai kifejlesztőjére nagy hatást gyakorolt Carl Rogers személyközpontú terápiája. Szerette volna kipróbálni, mi történik, ha önazonosságát, nyíltságát maximalizálja egy-egy terápiás interjú alatt, azaz provokál. Rájött, hogy a kliens szeretne arról visszajelzést kapni, hogy a körülötte élő emberek hogyan élik meg őt valójában. 1966-ban rendszerezte a klinikai tapasztalatait provokatív terápia név alatt, majd kiforrottan, új terápiás irányzatként 1974-ben megjelent könyvében írt róla.
A provokatív terápia / coaching két fő hipotézise:
- Ha a terapeuta/coach provokálja a klienst (humorosan, szeretetteljesen, az ő saját értelmezési keretén belül), a kliens az ellenkező irányba fog mozdulni és a visszajelzések hatására változni fog.
- Ha a terapeuta/coach provokatívan (humorosan és figyelmesen) arra ösztönzi a klienst, hogy csak folytassa tovább az “önromboló” magatartását, a kliens épp az ellenkezője mellett köteleződik el, azaz változtatni fog, és sokkal inkább közelít a szociálisan elfogadott normákhoz.
A provokációban központi szerep jut a humornak
A nevetés a jelenben tart, együttműködésre ösztönöz, és könnyebben elérhetővé teszi a változást. Amikor nevetünk, nem tudunk félni, a kettő együtt nem megy. Egyúttal komoly szociális funkciója is van, hiszen együtt nevetni valakivel sokkal nagyobb élmény. A provokatív terápiában/coachingban célirányosan, sok formában használjuk a humort, azért hogy a kliens mérlegelhesse saját érzéseit, feltételezéseit. Fontos, hogy a nevetés tárgya sosem maga a kliens.
“Többen úgy tartják, hogy a jó humorra születni kell. Nekem az a tapasztalatom, hogy a humort lehet tanulni, és erre vannak gyakorlatok és technikák. A provokatív coaching kifinomult humorral dolgozik és azt tanítjuk, hogy ezzel a módszerrel hogyan lehet karikírozni egy szituációt, vagy viselkedést azért, hogy a változást gátló félelem oldódjon és meg is szűnjön. Így provokatív coach képzésen sok vidám helyzet és nevetés vár a résztvevőkre!” – Snír Péter, a Wiesner & Snír Academy and Consulting társalapítója.
További módszertanok, melyeket a társas készségek fejlesztésére használunk
A csoportdinamika és a provokatív tréning meztetve a résztvevőt, hogy llett több más coachingban, tréningen alkalmazható módszertant, elméleti irányzatot használunk. Így többek között a pszichodrámát, az NLP-t, a tranzakcióanalízist, a provokatív stílust és a rendszerszemléletet.
Pszichodráma
Önismereti, személyiségfejlesztő, csoportpszichoterápiás irányzat, amelyet Jakob Levy Moreno (1889-1974) alkotott meg. Bécsi orvostanhallgatóként gyerekeknek mesélt, majd ezt eljátszatta velük, később színházat is alapított, ahol a rögtönzésé volt a főszerep. A pszichodráma koncepcióját színházi tapasztalatai alapján alkotta meg, és 1925-ben tette közzé, mielőtt az USA-ba emigrált. 1942-ben pszichodráma intézetet alapított New Yorkban. A pszichodrámás foglalkozás egy bemelegítő, egy játék- és egy integrációs fázisból áll, és többféle alaptechnikával dolgozik. Moreno úgy vélte, a pszichodráma „az a módszer, mely a lélek valóságát cselekvéssel tárja fel.” A problémákat nem beszélve tárjuk fel és oldjuk meg, mint a pszichoanalízisben, hanem magával a cselekvéssel.
NLP
A neuro-lingvisztikus programozás az 1970-es években Richard Bandler és John Grinder által kifejlesztett módszertan, amelynek célja, hogy az egyént segítse az élete legkülönbözőbb területein sikeressé válni a számára addig kihívást jelentő dologban (pl. nyelvvizsga, fóbia leküzdése, előadás tartása sok ember előtt stb.). Az NLP ehhez az idegrendszer (az érzékszervi érzékelés), a nyelvi minták, és a mentális programok kölcsönhatásán változtatva jut el. Ebben a módszertanban az okkeresés okafogyott, ugyanis a kívánt cél felé való izgalmas programozásban van a lényeg. Ezt is rendszeresen alkalmazzuk a coachingok, tréningek során.
Provokatív stílus
A provokatív stílus a kommunikáció egy fajtája, amely a provokatív terápiából fejlődött ki. Különösen hasznos olyan szituációkban, ahol már „kipróbáltál mindent” és nem vagy elégedett az eredményekkel. A provokatív stílus humorral és a dolgok eltúlzásával, felnagyításával dolgozik. Ha a kliens megragad a saját gondolkodásában, érzéseiben, viselkedésében, a coach karikatúrát csinál attitűdjének önsértő, ellenálló részéből és ezzel változást provokál ki. Számos konzultációba/dialógusba (coaching, terápia, vezetői megbeszélés, teljesítményértékelés) beépítjük.
Tranzakcióanalízis
Eric Berne (1910-1970) kanadai pszichiáter személyiség- és szisztematikus pszichoterápiás elmélete, amely a személyiség fejlődésével és a személyes változással foglalkozik. Ehhez a legalapvetőbb én-állapot modellt megtanítjuk, valamint hogyan lehet ezeket az állapotokat a legkönnyebben felismerni (milyen gondolatok, érzelmek, cselekedetek tartoznak egy-egy állapothoz), és ezzel gyors változást elérni a társas kapcsolatokban. Szintén beépítjük a foglalkozásokba és a tanácsadásainkba.
Rendszerszemlélet
Az egyén mindig egy nagyobb rendszer részeként létezik, és ezek egymással kölcsönhatásban vannak, akár tudunk róla, akár nem – még a remeték sincsenek egyedül! Izgalmas kideríteni a rendszer melyik eleme, hogyan hat egy másikra, hol mit érdemes változtani,, hogy más eredményre jussunk. Ezért a rendszerszemléletű coaching pszichológiai irányzatát is gyakran alkalmazzuk a coachingokon, tréningjeinken.
