Azoknak, akik nem ismerik a tréningszakmát és piacot, nehéz eligazodni a trénerképzések kínálatában. Írásunkkal abban akarunk segítséget nyújtani, melyik képzés mellett dönts, hogy elégedett légy a választásoddal. 

A korábbi évekhez képest eléggé csökkent a trénerkepzések száma, de most 2024-ben még mindig van 25 képzés, amiből 10 egyetemi.  A legtöbb szakmai képzés, így a trénerképzés is komoly befektetést jelent, amelynek során időt és pénzt fektetünk be, minden bizonnyal azzal a céllal, hogy a tanultakat tudjuk használni is, így elvárásokkal, feltételezésekkel vágunk neki a tanulásnak.   

Mi, a cikk írói, nem mondhatjuk magunkat elfogulatlannak, mivel mi is kínálunk trénerképzést. A tréning szakmát  Németországban a DGGO-nál tanultunk (Deutsche Gesellschaft für Gruppendynamik und Organisationsdynamik – Német Csoportdinamikai és Szervezetdinamikai Egyesület, amely 68-óta létezik és trénereket képez) több mint 5 éven át közel 1000 órában. Tíz éve képzünk trénereket, járnak hozzánk Németországból is leendő csoportdinamikai trénerek képződni, és több mint 20 éve űzzük a tréning szakmát.  Klaus Antons (A csoportdinamika gyakorlata, Z-Press) és Karl Schattenhofer (Bevezetés a csoportdinamikába; Bevezetés a teammunkába) voltak a mestereink, akik a német piacon meghatározó trénerek, tanácsadók.   

Tippjeink, amik a számodra megfelelő trénerképzés kiválasztásában segítségedre lehet 

Mi a saját célkitűzésed?

Ne csak a leendő képzőidet vizsgáld meg, hanem magadat is! Ehhez segítségül kínálunk pár kérdést, ugyanis ha a saját igényeiddel tisztában vagy, könnyebben és gyorsabban orientálódsz a képzések között.

Amit saját magadtól kérdezz meg:

• Milyen okból köteleződöm el, és fordítok időt, pénzt a trénerképzésre? Milyen hasznom lesz ebből?
• Mi fog változni a trénerképzés után, és mennyire reális ez? Milyen más tényezőktől függ ez a változás?
• Milyen tudásom, kompetenciáim, tapasztalatom, és képességeim vannak meg máris, amire alapozhatom a képzést?
• Mennyi időt és pénzt fordíthatok a képződésemre? Milyen más képzés jöhet még szóba, amire ugyanezt a pénzt és időt rászánhatnám?
• Miből fogom észrevenni, érezni, hogy megérte trénerré válni?

1. Milyen hosszú egy „minőségi” tréner képzés?

Idehaza a magánszektor által kínált trénerképzések átlagos hossza  125 óra, a legrövidebb képzések 80 órásak,  míg a leghosszabb 230 órás. Az egyetemi képzések 2 szemeszteresek és 160-200 óra közöttiek, ezenkívül van egy 3 szemeszteres szervezetfejlesztő – tréner képzés.  A piacon találhatóak belső tréner képzések (vállalaton belül a munkatársak részére indított képzés), amik általában 3-4 naposak és van egy csoportdinamikai trénerképzés, ami kompetencia alapú és 480+ órás, min. 3 éves. A Barlai-féle trénerképzés utolsó évfolyama 2013-ban 350 órás és 1,5 éves volt. Az azóta felgyorsult élet miatti kereslet változásának megfelelően jelentősen csökkentek a képzési óraszámok, ami a minőség csökkenésével is jár. Nincs semmiféle „központi” szakmai követelmény, pontosan hány órásnak kell lennie egy valamirevaló trénerképzésnek és milyen egyéb kritériumoknak kell, hogy megfeleljen.

A mi tippünk: a választott trénerképzés olyan hosszúságú legyen, ahol alkalmad van legalább egy gyakorló tréninget elvégezni, és legyen biztosítva idő reflektálni a tanultakra,   hogy a tananyag beépülhessen.  Ennek következtében erősödik a tréneri identitásod, magabiztosságod, és fejlődik a tréneri szakmai személyiséged. Szerintünk lényeges, hogy a trénerképzésen időd legyen a változásra, hiszen eleve a változásban fogod segíteni az ügyfeleket. Ehhez pedig idő kell! 

Valamint, minél hosszabb egy képzés, annál inkább van esélye a csoporttagok közötti bizalom mélyülésének (jó csoportok esetében is). Ez lehetőséget teremt a csoportjelenségek saját, személyes élményként való megtanulására, ami a trénerképzésben a személyiségfejlődésről,  társas kompetenciákról és csoportdinamikáról szól. Ez az, amit semmilyen könyvből, vagy rövid képzésen nem sajátíthatod el.  Nem véletlen, hogy a terápiás képzések sajátélményű csoportok 2-3 évesek, akár 300 órás folyamatot kívánnak meg. Egy 80 órás képzésen nem lehet mélyre menni, ott a technikát át lehet adni, de a szakma csínját bínját nem itt fogod megtanulni. Ha a csoportban nincs elég bizalom, akkor csak kognitívan lehet tanulni a csoportfolyamatokról, ez így csak a felszín  kaparászása. 

2. Milyen tartalmú legyen a trénerképzés?

Mivel nincs egységes kritériumrendszer és koncepció a trénerképzésekre vonatkozóan, ezért nagyon sokfélék a hazai képzések. Ahhoz, hogy jobban a kulisszák mögé láss, pár alapvető kritériumot érdemes átgondolni. Fontos, hogy a képzésnek legyen koncepciója, mit miért tanítanak és ne csak egymást követő tematikákat kínáljanak. Erre érdemes rákérdezni. Sok esetben azt látjuk, hogy hiányzik a koncepció, pl. fölösleges szerveztefejlesztést tanítani trénerképzésben, mert a tréning a szervezetfejlesztés része, és nem fordítva. Amikor a trénerképzésben egy egy napos szervezetfejlesztésről szóló modul van, akkor ezen csak felszínesen lehet valamit átadni, így ha ez az ismeret kimarad, attól még lehetsz jó tréner, hiszen a szervezetfejlesztés nem a trénerség lényegi részéhez tartozik.  

A trénerképzésben legyen benne a lényeg. Vagyis egy tréner tudjon egy adott témának megfellelő tréningtervet (design) összeállítani, megtartani. Ennek része a feladatok, gyakorlatok kiadása és az arra való reflexió vezetése, illetve tudja jól kezelni a csoportdinamikát.  

Ha egy trénerképzés sok tartalmat kínál, valószínű, hogy az egyes témákban nem lehet elmerülni. Ezek inkább elméleti bevezetést nyújtanak kis gyakorlattal a különféle témákba. Jó tudni, hogy pl. a csoportdinamikát egy napban vagy még rövidebben csak elméleti szinten lehet tanítani, kell hozzá legalább három nap, hogy a minimumot megtanuljuk, vagy hasonlóképpen pl. önismeretet, érzelmi intelligenciát, egy-két napban csak érintőlegesen lehet fejleszteni. Tehát az olyan trénerképzés, ahol egy napos az önismeret, ott elméleti szinten tudnak ezzel foglalkozni. A sok témát felölelő képzéseknek – főleg egyetemi képzésekre vonatkozóan – előnye, hogy képet adnak a különféle témákról, és a későbbi továbbképzésekre vonatkozóan ötletül szolgálnak. No, de ettől még nem leszel tréner, csak tájékozott lesz a különféle témákban. 

A legtöbb trénerképzés  jellemzően  tréninggyakorlatokat tanít,  amitől még nem leszel tréner, inkább gyakorlat- vagy játékmester. Gyakorlatokat sokkal könnyebb tanítani, mint a tréner szakmai személyiségét fejleszteni, vagy megtanítani a trénert “nehéz”ügyfeleket kezelni. Például a csoportdinamikát, vagy konfliktusokat a csoportban úgy kezelni, hogy abból tanulás legyen.  A tréning gyakorlatokat aránylag gyorsan meg lehet tanítani, de ezeket pár ezer forintos könyvben is elolvashatod, nem kell hozzá trénerképzés. Ha értesz a csoportokhoz, és tudod, hogyan kezeld a nehéz szituációkat, amit egy jobb trénerképzésen megtanítanak, akkor könyvből vett gyakorlatokat meg fogod tudni tartani. 

Kisebbségben vannak azok a képzések, ahol a tréneri személyiségfejlesztésre, tréneri kompetenciákra helyezik a hangsúlyt – mivel ehhez több időre van szükség. Szerencsés, ha a képzésben visszajelzést is kapsz a viselkedésedre, tréneri működésedre, és van idő a képzésben a személyes és folyamat reflexióra, és nem csak tananyagátadás történik. Az már nagyon jó képzés, ahol az “itt és most”-ban a képzésben lévő résztvevők csoportdinamikájára is van reflexió. 

Lehetőleg a képzés része legyen a szupervízió, hiszen ez a segítő szakmák,  – ide tartozik a trénerképzés is –  szakmai minőségbiztosítása. Ha nem biztosított a szupervízió, akkor valamilyen hasonló reflektív folyamat szükséges, ahol ráláthatsz a vakfoltjaidra.

A mi tippünk: lehetőleg olyan képzést válassz, ahol kevesebb témát, de azt alaposan tanítják. A kevesebb az több.  Ahol az önismeret hangsúlyt kap, hiszen ebből sosincs elég, a tréningeken  a személyiségeddel fogsz dolgozni (pl. ha  inkább konfliktuskerülő vagy, akkor nem fogsz tudni igazán konfliktusos helyzetekben a résztvevőknek segíteni, olyan képzést válasz ilyen esetben, ahol ez a képességed fejlődni fog). Bár sokan hirdetik magukat gyakorlatorientált képzésnek, mégis inkább frontális képzéseket tartanak – ez abból derül ki, hogy mennyi a tematika, sok téma estén frontális a képzés, hiszen ahogy már említettük, pl. a csoportdinamikát,  konfliktuskezelést vagy önismeretet 4 órában nem lehet elsajátítani, maximum elméletileg lehet bevezetés jelleggel tanulni erről.

3. Hány résztvevős az optimális  tanulócsoport?

Szerintünk az optimális tréner képzési csoport 8-12 fős.
A 8 fő alatti csoportokban családias hangulat alakulhat ki, ezért a csoporttagok és a képzésvezető között kialakuló lojalitás miatt eleshetsz az őszinte, és fejlődésre inspiráló visszajelzésektől. Bár ezekben a csoportokban több a személyes figyelem, de  a sokszínűség, a különbözőség kevésbé jelenhet meg, ezért kevés véleményt és tapasztalatot ismerhetsz meg. Jó esetben jobban összetartanak az ilyen csoportok.
Míg a 12 fő feletti csoportokban kevés figyelem jut egy-egy résztvevőre és szükségszerűen kialakulnak az alcsoportok, van amikor klikkek is, amelyek nehezítik a tanulást. Az ilyen csoportban  valószínűleg „sikerül megbújnod”, azaz a kihívások is ritkábban érnek, és kevesebb időt, teret kapsz a csoportban. Így a személyes fejlődés fölöslegesen lassulhat, nem is beszélve arról, hogy a kiképző figyelme megoszlik a sok résztvevő között, tehát arányosan kevesebb idő jut az egyes résztvevőre. 

A mi tippünk: válassz olyan képzést, ahol garantáltan a legalább 8 fő és legfeljebb 12 fő közötti a képződök létszáma! Egy olyan szakmánál, mint a tréning, ahol a képződő tréner személyes fejlődés előmozdítása esszenciális, – ehhez a figyelem, a meghallgatás, a kérdezés és a visszajelzés az egyik fontos munkaeszköz – hangsúlyossá válik a kiképző és a csoporttársak visszajelzése, és a képződőre szánt személyes idő! Ezt pedig csak a fent említett ideális méretű csoportban lehet megvalósítani.

4. Mennyire képzettek a kiképzők, milyen és mennyi a tapasztalatuk? 

Érdemes figyelembe venned, hogy a leendő kurzus képzői milyen személyes, szakmai és terepkompetenciával rendelkeznek. Ajánlott a életrajzuknak utána nézni, azok elérhetőek-e, és világosan kiderül-e a szakmaiság és a képzettség, vagy csak marketing szöveget lehet olvasni a képzőkről szóló részben felsorolt képzettség nélkül. Van-e gyakorlatuk azon a területen, amit tanítanak, vagy inkább elméleti szakemberek. Egyetemeken lehet ilyen oktatókkal találkozni, akik tanítanak egy tantárgyat de nem gyakorolják. Mióta trénerek  és mióta tartanak trénerképzést?  Vannak-e publikációik, milyen módszerspecifukus végzettségeik vannak? Milyen egyéb tapasztalatuk van?  

Meghatározó, hogy milyen más munkatapasztalata volt a trénersége előtt, és ezért milyen terepkompetenciája van. Az sem mellékes, hogy a leendő kiképző milyen önismereti módszertanban jártas, melyikből szerzett szakmai egyesület által elismert képzettséget. Ha már itt tartunk, azt se titkolják el előled, melyik szakmai egyesületnek tagjai, és ezekről mit lehet tudni, hol, miben számítanak a szakmai karrier során. A tréning szakma tanulásánál fontosnak tartjuk, hogy ne önjelölt trénerek, mentorok, és szupervízorok kísérjék a tanulást, hanem valóban gyakorló trénerektől, illetve kiképzett szupervízortól tanulj.

Fontos szempont, hogy a trénerképzést hányan tartják, pl. „one man show” – egyszemélyes a képzés, vagy többen tartják.  A többfős képzéseknél lehetőséged van többféle tréneri stílust, szemléletet megtapasztalni, ugyanakkor ez csapda is, mert hozzájuk hasonlóvá akarsz válni, viszont neked a saját stílusodat kell megtalálni, attól leszel önmagad és nem valakinek a mása.

Vannak e névvel ellátott referenciák  és nem kamu emberek. Figyelj arra, hogy ahol elégedettek az ügyfelek, ott általában vállalják a nevüket, foglalkozásukat, netán az FB profilját is megtalálod. Az elégedett ügyfél nem általánosító dicséreteket ír (jaj de jó volt, nagyon sokat tanultam…), hanem konkrétumokat, hogy milyennek találta a képzést. 

A mi tippünk: a képző tréner legyen valamilyen módszerspecifikus eljárásban is végzettsége (ne csak mondja, hogy ért hozzá), valamint más tanácsadási, és képzési formában gyakorlata (pl. coach, szervezetfejlesztő, szupervízor). A szimpatikusnak tűnő képzőkkel ismerkedj meg személyesen, és tegyél fel nekik kérdéseket, mint pl.: Mióta foglalkoznak tréningekkel? Ők kinél és mikor képződtek? Milyen más képzésen vettek részt? Tartanak e tréningeket vagy csak képeznek? Ha kérdéseidre hezitáló, elodázó a válasz, vagy megpróbálnak erőből válaszolni, netán „tudatlanságodért” kioktatni, egész biztos lehetsz benne, hogy ehhez a szakmához nem a megfelelő kiképzőt találtad meg! 

Ha olyan képzés mellett teszed le a voksod, ahol külföldi képzőt is alkalmaznak, illetve külföldi szakmai szervezetekre hivatkoznak, érdemes ezeknek is utánaolvasni, ugyanis kiderülhetnek olyan visszásságok, ami a végleges döntésed befolyásolják. Így elkerülheted, hogy a hangzatos reklámú, amúgy korrektnek tűnő hirdetéseknek bedőlj, valamint a szakmailag, emberileg kellemetlen meglepetéseket is.

5. Fontos-e a képzés akkreditáltsága, állami elismertsége? 

Ma amikor az “akkreditációk” világát éljük, érdemes tisztában lenni azzal, hogy sok szabadpiaci felnőttképző a nyilvános képzési programjaikat államilag engedélyeztetik, ami azt jelenti, hogy egy államilag meghatározott minőségbiztosításnak megfelel a program, és ezért áfamentesen biztosíthatják a piacon a képzést. Az akkreditált kifejezés manapság jobbára arra vonatkozik, ha a képző valamilyen külföldi (esetleg magyar) szakmai egyesület által diktált minőségbiztosítási programnak is megfelel. Az vitatott, hogy ezek a  minőségbiztosítások valójában mennyi hozzáadott értékkel bírnak, vagy csak plecsnit és arany csillagocskákat gyártanak. Sajnos az állami engedélyezés csak a körülmények minőségbiztosítását tudja minősíteni, magát a képzési tartalmat nem. Ezért lényegtelen egy állami minősítés. Ráadásul, mind a magánemberek, mind a szervezetek leginkább referencia, de leginkább ismertség vagy  ismerős ajánlására  választanak ki egy képző céget. 

A mi tippünk: véleményünk szerint a képzés minőségét az oktatók érettsége és szakmai felkészültsége garantálja. A különféle akkreditáltságok ezenkívül komoly reklámértéket is képviselhetnek, mégis nem feltétlen nyújt garanciát a képzés minőségére, és a jövőbeni tréneri karriered sikerére. Ahogy javasoltuk, legyen a képzőkről személyes benyomásod! Ne feledd, nem az akkreditáltság teszi, hogy lesz-e jövőben trénerként munkád, hanem az érett tréneri identitás, és a jól végzett munka után ügyfeleid szolgálnak a legjobb referenciaként.

Érdeklődj korábbi résztvevőktől a képzés minőségéről (mérlegeld a pozitív és negatív kritikákat, figyelj arra, mi fontos neked egy képzésnél).

6. Egyetemi vagy magánképzés? 

Trénerképzési piackutatásunk szerint 2021-hez képest több lett az egyetemi tréner képzés, 5-ről 10-re növekedett, míg a magánszektor által kínált tréner képzések  30-ról 15-re estek vissza. Ez azt is jelenti, hogy az államilag elismert posztgraduális képzés iránt nagyobb lett az igény. Azt nem lehet tudni, hogy vajon csökkent-e a trénerképzések iránt érdeklődők száma, lehetséges, mert a team és csoport coaching képzések száma viszont növekszik.
Az egyetemi képzések előnye, hogy a végzettségről egyetemi papírt adnak ki. Azonban azt nem lehet egyértelműen állítani, hogy az egyetemi képzés komolyabb, minőségibb, összehasonlítva egy magánszektorbeli képzéssel. A magánszektor javára szól, hogy olyan képzési feltételeket lehet biztosítani, amit a hazai felsőoktatás nem tesz lehetővé. Ilyenek például a több napos bentlakásos képzési forma, ami messze intenzívebb, mint az egy-egy napos képzések.
A minőséget az határozza meg, hogy kik oktatnak egy képzésben, milyen tárgyakat tanítanak, és mennyire gyakorlatias a képzés. Az egyetemi képzések erősen elméletiek. Átnézve a legtöbb trénerképzés tematikáját azt látjuk, hogy sok a “rizsa” tantárgy, amire nincs feltétlenül szükség a jó trerképzéshez. Van 2-3 jó egyetemi trénerképzés is, amit szívesen ajánlanánk, de a többségük olyan mint minden más felsőfokú képzés: sok használhatatlan elmélettel, kevés gyakorlati tudással, és a végén egy papír, aminek így sok 

A mi tippünk: vizsgálj meg egyetemi és magánszektori trénerképzést is, mit tanítanak, hány órában, mire helyezik a hangsúlyt, és az mennyiben fedi le a céljaidat, és érdeklődésedet. Ha olyan képzést választasz, amivel elégedett vagy, ár-érték arányban hozta az elképzelésedet, akkor a legvégén mindegy, hogy egy posztgraduális képzésből származó oklevelet vagy egy szabadpiaci felnőttképző tanusítványát tartod a kezedben.  Mind a magánszektorban, mind az egyetemeken van néhány jó képzés. 

7. Nyílt nap és a tapasztalataid

Ahogy a közmondás tartja: “Lakva ismerszik meg az ember”, vagyis érdemes elmenni a trénerképzők nyílt napjára, hogy megismerd őket és a képzésüket. Az itt szerzett benyomások sokban segíthetik a döntésed. Figyelj arra, hogy mennyire érthető, áttekinthető a képzési koncepció, struktúra és a tematika. Figyelj a megérzéseidre, ha bizonytalan vagy, akkor kérj privát beszélgetést, ha továbbra is bizonytalan vagy, akkor keress másik képzőt. Persze a bizonytalanságod annak is lehet a jele, hogy ha pl. nem szájbarágós, tutujgatós  a légkör, lehet kikerültél  konfortzónádból. Az is lehet, hogy valamelyik képző irritál. Tedd fel a kérdést magadnak, mit tesz ez veled, mi irritál pontosan? Esetleg úgy viselkedik, amit te nem mersz megtenni, vagy mert “bulshit a köbön”, amit mond, esetleg csak maszatol. 

Mi tippünk: olyan képzésre menj, amiben találsz biztonságot (mert valami vagy valaki szimpatikus) és találsz benne kihívást is (pl. valamelyik tréner viselkedése számodra tanulandó). Ne menj olyan képzésre, ahol a tréner egy dumagép, mert az róla fog szólni, és nem rólad.  

Reméljük segítettünk tippjeinkkel.

A mi Tréner, Moderátor és Facilitátor képzésünkről bővebben itt tájékozódhatsz. A következő aktuális képzésünk 2024. máj 31-én indul és a nyílt napja május 2-án lesz.

I