Tények és tévhitek a provokatív coaching módszeréről

Nehezen tudod elképzelni coachként, pszichológusként, trénerként vagy vezetőként hogy a provokáció lehet a megoldás ügyfeleid, munkatársaid becsípődéseire, elakadásaira? A provokáció szeretetteljes, humoros formája elementáris változásokat képes beindítani. Feltéve, ha tisztában vagy a módszer alapjaival.

1. A konstruktív provokatív stílus lényege

Tévhit: “A provokatív stílus nem más, mint egy veszélyes és bántó megközelítés.”

Tény: A konstruktív provokatív stílus az ügyfél önsértő, fejlődést akadályozó viselkedésének vagy Hiedelemrendszerének Szeretetteljes Karikírozása. 
A HiSzeK – ami a módszer lényegének rövidítése – a provokatív coach (terapeuta, tanácsadó) hozzáállását fejezi ki. Hiszek az ügyfél fejlődési képességében, hogy önmagáért felelősséget vállalva meg tudja oldani az elakadását, nagyon is OKÉ, és hogy rendelkezik megfelelő erőforrással a problémájának megoldásához. És nem utolsó sorban a hibáival együtt szerethető. Mindenkiben van egy egészséges, jól működő rész, amire lehet építeni.

2. A humor és az abszurditás szerepe a provokatív módszertanban

Tévhit: “Ha humoros vagyok, az ügyfél azt hiheti, rajta nevetek, és komolytalan a módszertan, hiszen elnevetjük a dolgokat.”

Tény: A humor oldja a feszültséget. Az ügyfél hátráltató viselkedésének, hiedelmeinek karikírozása, valamint a túlzó, abszurd állítások kimozdítják őt az önsértő, ellenálló gondolkodási sémájából, és az érzelmi beragadottságból. Aki nevet az nem félhet, nem tud szomorú lenni ugyanabban a pillanatban, tehát ez segít eltávolodni és más perspektívából a problémára tekinteni. 

3. A provokációs stílus, mint a pszichológusok, coachok és vezetők állóvíz-felkavaró módszere

Tévhit: “Már megint egy újabb módszer, ami csak kevés esetben használható.” 

Tény: A módszer atyja, Frank Farrelly pszichológus (1931-2013) tizenhét évig dolgozott egy pszichiátriai zárt osztályon Carl Rogers mellett. Egy-egy ülésen patthelyzetbe kerülve jött rá arra, mi az, ami kimozdítja a súlyos állapotban lévő pszichiátriai betegeket is a stagnáló állapotukból. E tapasztalatokra építve dolgozta ki a provokatív módszert, amelyet szinte minden esetben lehet alkalmazni.

A szeretetteljes, humoros provokáció célja nem más, mint “kiugrasztani a nyulat a bokorból”, “felkavarni az állóvizet”. A provokatív stílus szinte minden formájú kommunikációban, konzultációban (coaching, terápia, vezetői megbeszélés, párkapcsolat, gyereknevelés, különösen a serdülőkkel való komminikációban) sikerrel bevethető az elakadások oldására.

4. Az “itt és most”  szerepe a megoldásorientált provokációban

Tévhit: “A provokatív módszer nem megoldásorientált, inkább egy vicces kávéházi beszélgetésre hasonlít, ahol cukkoljuk a beszélgetőtársunkat.”

Tény: A provokatív módszerben nem a beszélgetés közben találjuk meg a megoldást, hanem azzal, hogy felkavarjuk az állóvizet, vagyis a leblokkolt érzelmeket újraélesztjük, amelyek meghozzák a változást, megoldást az ügyfélnél. Az érzelmi megérintődés hatására hozza meg a megoldást az ügyfél. Ezt az érzelmi megérintettséget úgy érjük el, hogy különböző állításokat teszünk az ügyfél viselkedésére, és arra figyelünk, hogy mi vált ki leginkább erős érzelmi reakciót és akkor azzal dolgozunk. Ez az “itt és most”-ban való munka. Ezért nagyon fontos, hogy jelen legyünk és észrevegyük a másikban kiváltott érzelmi, viselkedésbeli hatásokat.

5. A provokatív megközelítésben rejlő paradigmaváltás

Tévhit: “A provokatív stílus is kérdésekre épül, mint sok más coachingirányzat.”

Tény: Főként kijelentéseket (állítunk valamit) használunk, mert azok hatása a másikban sokkal erősebb, mint a kérdéseké. A kérdésekre kitérő választ lehet adni, azonban a provokatív állítások érzelmileg felráznak. Kérdéseket főleg információgyűjtésre alkalmazunk. A kérdések többsége nem hatékony, mert túl óvatoskodóak, vagy nagy szabadságot adnak a válaszolónak még arra is, hogy ne válaszoljon a kérdésre, és így érzelmileg kevésbé érintődik meg. 

A provokatív coachingban tehát ritkán kérdezünk, az ülések zömében a kijelentéseinkkel dolgozunk. Az ügyfél saját fejlődését akadályozó viselkedéséről, gondolkodásáról, világfelfogásáról, fantáziálásáról teszünk állításokat. Azok az állítások, amelyek érzelmileg kimozdítják a komfortzónából, azaz “felkavarják az állóvizet”, indítják be a változtatást, a fejlődést. 
A felkavart állóvíz idővel leülepszik. Minden megtalálja a maga helyét, csak most épp egy picit másképp. Egyes dolgok máshová kerülnek, másokat az áramlás elsodor. Ugyanígy szortíroz az ügyfél elméje is, van, ami marad az eddigi helyén, van, ami új megvilágításba kerül, és van, ami nem fog többé hiányozni. A lényeg, hogy az ügyfél elinduljon, és az önszabotáló viselkedését hátrahagyva megoldást találjon a problémájára.

Miért érdemes provokatív coachingot tanulni?

1. Reménytelennek tűnő helyzetekben is találsz hatékony megoldásokat.
2. Megrögzött viselkedésből, gondolkodási sémából kizökkented, és a rugalmasság felé segíted a másikat.
3. Eszközöket kapsz ahhoz, hogy mások ellenállását, ellenkezését, együttműködéssé fordítsd át.
4. Megtanulod, hogyan lehet lassan haladó folyamatokat felgyorsítani, és tartós eredményt elérni.
5. Felszabadulttá válsz, és ezáltal kreativ erődet tudod alkalmazni, miközben jókat nevetsz ügyfeleddel.

Felvérteznéd magad a provokációs stílusból fakadó bátorsággal segítő szakemberként? 

A Wiesner & Snír Academy and Consulting PROVOKATÍV STÍLUS ÉS COACHING kétnapos alapképzésének 2023-ban utolsó időpontja: december 15-16. 

Tudj meg többet a képzésről ide kattintva: https://wiesnersnir.hu/provokativ-coaching/